Egy szép novemberi estén a Dunaparton...

A nap minden szakában meg lehet találni a szépet. Egy őszi reggel a ködöt, vagy a sárgás napfelkeltét, délelőtt a laza fényeket, délben az ebéd utáni sziesztát, délután a kezdődő árnyékokat, naplemente idején a sárgák, rózsaszínek, lilák, narancsok csodás árnyalatait.

És naplemente után: a Kéke. Igen, így, nagy betűvel: azt a bizonyos kéket... Amit hol kevesebb, hol hosszabb ideig lehet megfigyelni, ahhoz képest, az év melyik szakát írjuk és hogy éppen mennyire van felhős. Éjszaka pedig jönnek a csillagok, de azt most nem fényképeztem.

Ennek a bizonyos kéknek a megfotózására talán legideálisabb időszak az ősz: nincs túl korán, nincs túl későn, nincs se túl meleg, se túl hideg. Én is úgy döntöttem a mai napon, hogy megfogom ezt a kéket Budapesten, a Lánchídnál. Íme az eredmény:





Megjegyzések