„HorseProjekt” – avagy a ló, mint állatövi jegy és a művészet
Juli
Elvira: If you find it so interesting, reassuring, will you do anything with this kind of art, or generally: have you been decided, whether area wish you deal more?
Juli
Julival
egy márciusi késő délután találkoztam. Az időjárás még nem tökéletes, de
kellemesnek volt mondható, így a szabadban beszélgettünk arról, hogyan is kezdődött
életében a művészet.
Libárdi
Juliannának, azaz Julinak már kiskora óta az élete szerves részét képezi a
művészet. Eleinte az iparművészetben találta meg az önkifejezésnek ezt a
módját, iparművészetet is tanult, megismerkedett a grafikával, azonban gimnáziumi
éveit már nem ez határozta meg.
Szociális
érzékenysége ekkor a gyógypedagógia felé terelte, azonban a művészet mégiscsak
utat keresett magának életében. Az egyetemen magyar-művészettörténet szakra
felvételizett. És ahogy az lenni szokott a „művészetérzékeny” emberek életében,
a művészet most is legyőzte a hagyományosabb gondolkodást, Juli így a művészetnél
kötött ki, a MOME-n elvégezte a múzeumi menedzsment szakirányt.
És
ezzel el is érkeztünk korunkhoz. PPKE, Kogart, festménybecsüs, Budapest100.
Hogyan is van ez?
Juli: A Kogart Galériában dolgozom, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem mesterszakán tanulok művészettörténetet, a Kogart festménybecsüs
tanfolyamára is járok esténként, és a Budapest100 program egyik munkatársa
vagyok. Az életemet szinte teljesen kitölti a művészet. Amikor nem ezzel
foglalkozom, akkor a Máltai Szeretetszolgálat szentendrei csoportját viszi
családunk, ahol testvéreimmel az ifjúsági részleg részére szervezünk
programokat. És természetesen gondolkodom külföldi tapasztalatszerzésben is a
későbbiekben.
Elvira: Ha már a Kogartnál tartunk.
A Kogart-házban egy kiállítás látható Párás hegyek, illatos virágok címmel,
melynek témája a hagyományos kínai tusfestészet.
Juli: Emiatt a kiállítás miatt néztem utána bővebben a kínai
festészetnek, a kínai kultúrkörnek. Ennek apropóján érdeklődtek velem együtt
kollegáim is a kínai kultúrkör iránt bővebben. Számomra a hagyományos,
nyugati horoszkóp is csak érdekességet jelent, az életemet nem erre építem fel.
Bár valamelyest ennek hevében én is lelkesebben indultam ennek az évnek, és bízom
benne, hogy szerencsés lesz számomra.
Annak ellenére,
hogy a kínai horoszkóp mélyebb tanulmányozása messze áll tőlem, mondhatni
szkeptikus vagyok, a művészet szellemiségét mégis érdekesnek tartom. A
kiállítás ideje alatt megszerettem a kínai művészet nyugodtságát. Azt, hogy az
alkotásnak hosszas, megtervezett folyamata van. Egy szóban tudom összefoglalni:
megnyugtató.
Elvira: Ha ilyen érdekesnek,
megnyugtatónak tartod, fogsz-e ezzel foglalkozni, vagy úgy általánosságban:
kialakult-e az a terület, amivel bővebben szeretnél foglalkozni?
Juli: Igaz, hogy megnyugtatónak tartom a kínai művészetet, de
mégsem szeretnék „kínakutató” lenni. Még nem alakult ki bennem, hogy mire
szakosodom, de abban biztos vagyok, hogy projektekkel, aktív tevékenységgel
szeretnék foglalkozni, a kizárólag elméleti tudomány művelése távol áll tőlem. Meg
akarom szólítani az embereket. Úgy vélem, hogy a művészet az életnek az a területe,
amit magyarázni kell a közönségnek, fontos a tálalás. Ahhoz, hogy az emberek
vegyék a művészetet, működjön a kereskedelem. Ezért is kezdtem a festménybecsüs
tanfolyamot is, hogy globálisan tudjak tekinteni mindenre.
Elvira: Az emberek
megszólítása, és a művészet marketingelése akár úgy is, mint most a Budapest100-ban
végzett tevékenységed?
Juli: Igen, itt is aktív tevékenységet végzek. A Budapest100-nak
már többéves hagyománya van. Aki részleteket szeretne megtudni, a kezdeményezés
honlapján elolvashatja. http://www.budapest100.hu/fooldal
A Budapest100-ban
a programszervező önkéntesek összefogását végzem, 70-80 aktív önkéntes tartozik
hozzám, akiknek a munkáját segítem, irányítgatom őket. Van, akinek csak egy
pozitív visszacsatolás is elég, másokat a munka mélyebb rétegeiben is segíteni
kell. Munkám e mellett kiterjed még a nagyobb szervezői munkák részfeladataira,
úgy mint segédkezés a nyitó- és záró események megszervezésében, illetve a
rendezvényhez tartozó fotók, videók elkészítésének előkészületeiben, megszervezésében.
Szeretem ezt csinálni.
És
bízunk benne – ezt már csak én teszem hozzá –, hogy minél több emberhez jut el
Juli üzenete. Arról, hogy találjuk meg a művészet nyugalmát, az alkotás örömét,
és azt, hogy tudjunk megszólítani embereket, akiket érdekel a művészet, vagy ha
még ez nem is alakul ki bennük, de fel tudjuk éleszteni a bennük élő tüzet a
kulturális értékek iránt. Ehhez kívánom Julinak, hogy az az energia, és tűz,
ami ég benne, minél tovább égjen, és minél több embert érintsen meg.
Juli
I met Julia in a late afternoon in March. The weather has not been perfect, bud pretty enough to be in the open air, so we talked about there, how she started her life with art.
Julianna Libardi, art belongs to her life very strong from her early yers. At the beginnings, she found the self-expression in industrial arts, so she also studied applied arts, she is familiar with the graphics, too, but it was not defined at the years of her high school.
Her social sensitivity ushered her to special theaching, but art had found its only way in her life. She studied Hungarian and history of art at the university. And as usual, in the life of art-sensitive people, art can beat traditional thinking, and Juli had found arts, she graduated on MOME, an museum-management.
And now, we arrived in our days. Catholic University, Kogart, painting-valuer, Budapest100. How is it , at all?
Juli: I work for the Kogart Gallery, and I study art history MA, at the Catholic University Peter Pázmány, and a painting-value course at Kogart in the eveneings, and I'm an associate of the Budapest100 program. My life is almost completely filled with art. When I don't do anything about art, my family takes the Maltese Charity Service Szentedre Group. Here, me and my brothers and sisters, we are organizing programs for the youth department. And of course, I'm thinking of foreign acquire experienses, too, in the near future.
Elvira: Speaking about Kogart. There is an exhibition named Hazy mountanins, fragrant flowers, about the traditional chinese clack ink painting.
Juli: Because of this exhibition, I learned more about chinese painting and cultural environment. But not only me, than my collegues were interested more in the Chinese culture and life. The traditional westend astrology means just an interesting thing for me, I don't build my life on zodiacal messages. Although my recent year heat was a little bit higher, than usual because of this zodiac, and I hope, it will be a lucky year of me.
Despite the fact, that further study of the Chinese horoscope is far from me, I'm skeptical, but I keep the spirit of this kind of art very interesting. I loved the quiet of Chinese art during this exhibition. In this art, the creation's process is very designed. I can sum pu in one word: satisfy.
Elvira: If you find it so interesting, reassuring, will you do anything with this kind of art, or generally: have you been decided, whether area wish you deal more?
Juli: It is true, that in my eyes, Chinese art is reassuring, but I don't want to be a China-researher. I hadn't formed yet what to specialize in, but I'm sure, that projekct activity is, what kind of work I would like to do, not only theory science. I want to call on people. I believe, that art is that area of life, what has to be explained. Serving is very important. I learn paintings-valuer, how to see globally.
Elvira: Adressing poeple, managing art, like at your activity of Budapest100?
Juli: Yes, I make here active business. The Budapest100 has more-years tradition. For those, who want to know more about it, this is our webpage: http://budapest100.hu/fooldal?
I'm organizing the volunteers at the Budapest100, approximately 70-80 active volunteers belong to me, whom I have to assist, "bossy" them. Some of them needs just a positive feedback, others needs more, deeper help. My work covers also larger tasks of organizing work, such as assisting in the opening and closing events, taking part of preparing photos, videos, etc. I like do this.
And we hope - this is only, what I add to - that more and more people have to get Juli's message. To find tranquility of art, joy of creation, and to reach people, who are interested in art, or maybe not yet, but we can awaken in them the fire for cultural values. I wish Juli energy and fire, which is burning in her, to touch many people, and let burn it ever and ever.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése